itt létszükséglet az szigorú számadású bizonylat vezetése és kiszámolni az óradíjat!!

Mint, már írtam a Munka Törvénykönyvét kell figyelembe venni : egy óra munkadíja megegyezik a hivatalos munkaviszonyos munkabérre, és  itt is érvényes az végzettséggel rendelkezők magasabb órabére!!!(garantált bérminimum- 89.500,-forint/hó, ennek 1 órára eső összegét kell fizetni ).

A bejelentéseket ellenőrzik !!

A leírást olvasva és a kitöltési példákat átnézve, lesz mit gyakorolni. Egyik nézetben, akár egész hónapot jelenthetünk, ‘” csak ” tudni kell előre mikor foglalkoztatjuk a munkavállalót.A közbeeső idő biztosítás szünetel feltüntetésével. A két sor erre elegendő? szerintem nem, heti 1-2 napnál, ezek szerint marad a napi jelentés a könyvelőknek, hiszen  az ügyfélkapu használata általában rájuk marad.

Ez természetesen nem elég, mert jelenléti ívet kell vezetni az alkalmi munkavállalónak 2 példányban, és előírt formában – a bejelentés kevés> kezdet és a munka vége; és ha hosszabb időre küldjük ki? bejön a minimálbér összege és ezt ki kell számolni és azt fizetni! A két fél közötti megállapodást felülírja a Munka Törvénykönyve, mert erre hivatkozva történt a bér megállapítása. Tudni kell az egy órára eső minimálbér összegét és tudnunk kell mennyi ideig fog dolgozni – mennyi órát – a munkavállaló és ha igaz rögtön utalni a kiszámolt összeg 30 százalékát az Adóhivatalnak. Gyors ügyintézést igényel, természetesen, mint ma este megmagyarázta az APEH képviselője: mindez az egyszerűség és a munkavállaló érdekében és a munkáltatónak is jobb lesz ….

Reméljük …

A telefonos bejelentéshez a pin kód késik, hivatalosan 4-5 nap alatt kellene megkapni, egyszer ideér .. és ha igaz akkor talán tényleg jobb lesz, ámbár a ( a hivatkozott nyomtatványt emlegetik mindig).

F.E.

Szinte minden jogviszonyt az emelt 27% adóteher terheli. Eddig másként volt. A például a megbízási jogviszonyban.

A választott tisztségviselőknél is van változás – itt azokat a non-profit szervezetekre gondolok, akik kevés pénzből gazdálkodnak. Ezért a ténylegesen munkát végző – általában a kuratóriumi elnök – tiszteletdíja, ha kevés 15-50 e. forint nem bérjellegű, akkor sem ha az után mindent megfizetnek.

A társasági adó emelés, iparűzési adó a költségeben nem számolható el, a támogatások leszűkítve -adományokat értve ez alatt – , a reprezentációs költség és üzleti ajándékozások száműzve, mind emelés.

Természetbeni juttatások, igaz itt még lehet kicsi változás, de többlet költséggel jár a juttatás.

Ugyanakkor, a pénzügyi váltság még tarol, nincs vége, kerülendő az, hogy átléptünk és emelkedés jön.

Az ÁFA törvény szigorodik és több munkával fog járni, a szolgáltatásokról is összesítőt kell beküldeni.

EU adószámot kell kérni , lassan minden vállalkozásnak.

Az alapítványi támogatásokat is szigorítják, lehet adományozni, de a bevallásban szinte lehetetlen lesz elszámolni, csökkentő tételként.

A felsorolásnál, kikerülendő csak ennyi!!

Pedig, még jöhet rosszabb is, az elemzők szerint.

Így, csak egyet lehet kitartást mindenkinek.

Könyvelés Blog – könyvelés – adótanácsadás

A “saláta ” törvényben rendelkeztek a napi díj elszámolhatóságáról is.

Eddig sem volt sok, de most vége. Különben is oly sok vihar volt körülötte az elmúlt években, most megszüntették illetve megadóztatják.így nyugodtan elszámolhatjuk a tényleges étkezési költségeket, mert adót is fizet az alkalmazottunk ezen összeg után.

No … ez után következik a reprezentációs költség amely, elszámolhatósága a társasági adótörvény 2010-es változata alapján adóköteles, tehát a külön leadott étkezési számlák adókötelesek. Megszűnik a vendéglátás “fehér asztal mellett “, pedig sok jó üzletet megkötöttek így a vállalkozások, hát ennek is itt a vége, lehet, de véletlen sem adócsökkentő tétel!

Mi marad??? Csak kizárólag szigorúan a tevékenységhez kötött kiadások. Tudom, a kiküldetés is ehhez tartozott, de már nem, illetve 2010-től.

Jogos? Nehéz erre válaszolni, mert az 500 forint már sajnos szinte semmit sem ér, venni Pl: ebéd árát rendezni ebből, képtelenség, pedig, ha más városba utazunk a becsomagolt szendvics bizony délre már elég rosszul néz ki. — Ámbár most, nemrég meglepetésemre, találkoztam ilyennel, délben előkerültek az elkészített, gondosan becsomagolt házi szendvicsek. Sok előadáson voltam és nem találkoztam ilyennel, de nagyon érthető — Mit tesz az aki több napra megy?? A vállalata a neki juttatott összeget megadóztatja és ekkor rendesen étkezhet. A szállással mi lesz??és az ott kapott reggelivel?? – lehet, hogy hiányosan olvastam el a rendelkezést?? pótolni fogom, mert kötelességem tudni —

Ha üzleti célból jön hozzánk a jövendőbeli üzleti partnerünk, a saját zsebünkbe nyúlunk és fizetünk. A számlát úgy sem számolhatjuk el, — illetve a vállalkozás —; erről is sok vita volt és nyilvántartások sokasága: aláírások , igen valóban ott volt, valóban a vállalkozás érdekében — üzletkötés – merült fel a költség. Jogos: a cégvezető keressen annyit, hogy az üzleti partnerét saját költségére, meghívja a cég érdekében megkötött üzlet után.

Megszűnik, hogy vidékre utazunk és elszámoljuk ..

A könyvelőknek jobban kell tudni olvasniuk és FIGYELNI ÉS NAGYOT KIÁLTANI: EZ TILOS !!

Ezt, már most tegyék meg, mert a számla könyvelésénél már késő lehet.

DE, lássuk be : talán érthető a rendelkezés ….. de vannak kivételek , pl: mit kell tenni akkor ha ez a költség alapítványnál merül fel az önkéntesek képzésénél?????

Ide tartozik még —- alapítványhoz — :: az általuk adott segély 2010-től adóköteles !!!!!!!!!!!!!!!!

Eddig, segély kérelemre adtak támogatásokat, most is adhatnak, de a bérszámfejtőnek minden adatot tudnia kell, arról akinek adtak, mert jelentenie kell!!!